Domonkosok első visszatérése Debrecenbe

A domonkosok és a ferencesek 1942-ben telepedtek vissza Debrecenbe, és önálló plébániát is kaptak tevékenységükhöz: a város egyetlen plébániájából, a Szent Anna plébániából lett akkor leválasztva a Szent István-templom és plébánia a ferences atyák vezetésével, valamint a Szent László-templom és plébánia a domonkos szerzetesek irányításával, melyhez Józsát is hozzácsatolták. P. Badalik Bertalan, az 1938-ban az ausztriai tartománytól elszakadt önálló tartomány első tartományfőnöke, 1934-től, hivatalba lépésétől maga is állandóan szorgalmazta a tárgyalások felvételét.

1939-ben megjelent kiadvány a Domonkos-rendről

1942. július 4-én a nagyváradi püspökségen tartott értekezleten, P. Schrotty Pál ferences tartományfőnök és P. Badalik Bertalan domonkos tartományfőnök jelenlétében elvileg megállapodtak a letelepülés feltételeiben. A letelepüléshez a legfőbb engedélyt augusztus 16-án írta alá a rend legfelsőbb elöljárója, és a Szentszék hozzájárulása augusztus 22-én lett szignálva. Szeptember 26-án P. Juhász László megkapta a tartományfőnöktől a házfőnök-plébánosi kinevezést. A házba került P. Juhász László plébánosi és P. Hidas Vilmos segédlelkészi minőségben, segítő testvérnek pedig fr. Mátay Pál lett kijelölve.

A két új plébániára kinevezett domonkos és ferences atyák beiktatása 1942. október 11-én, a Szent Anna-templomban a vasárnapi szentmisén történt ünnepélyes keretek közt.

Az első kápolna

November 5-én fogtak hozzá a domonkosok a ház építéséhez, s 1943. január 7-én dr. Bánáss László prépost felszentelte a zárdát, melyben egy szoba-kápolnát rendeztek be.

Ekkor költözhettek be véglegesen a Füredi útra a domonkosok atyák. 1943. március 14-én dr. Lindenberger János apostoli kormányzó megáldotta a megnagyobbított kápolnát.

Szent Lászlóról nevezett Dominikánus Plébánia Tudósítója 1943-ból

Ez időben érkezett a rendházba a negyedik szerzetes, P. Huszka Bertrand, aki főleg a klinikákon és az Auguszta szanatóriumban teljesített szolgálatot.

A Szent László-templomban kezdetektől vasárnap és hétköznap 4-4 szentmise volt, s vasár-és ünnepnapokon a józsai filiát is ellátta. Ezenkívül havonta egyszer a régi téglavetőbeli, a nagyhegyesi, a kösülyszegi és a macsi kisegítő kápolnában voltak szentmisék.

1944 tavaszától a plébános P. dr. Sütő Albert lett. 1944 október első vasárnapján, a Rózsafüzér Királynője ünnepén alakult meg hivatalosan a Rózsafüzér Társulat, melybe már egy éve gyűjtötték a tagokat.

Plébániai Tudósító 1945-ből
1946-ban telket vásároltak a Bem tér (akkori Magoss György tér) és a Hadházi utca sarkán, ahol 1947-ben elkezdték egy monumentális templom, kolostor és kultúrház építését. Az építéssel Jost Ferencet bízták meg.

A munkálatokat 1948. szeptemberében kormányrendeletre abba kellett hagyni. A Debreczen újság 1947. októberében megjelent cikkekből:

1950-ben az Elnöki Tanács rendelete alapján a domonkos rend működése is megszűnt, a plébánia az egyházmegyéhez került.

Reklámok